A pillangók olyanok, mint a mini sugárhajtású repülőgépek, amikor csapkodnak a szárnyaikkal. Kiderült, hogy ezek a csinos kis rovarok sokkal aerodinamikusabbak, mint amilyennek elsőre tűnnek. Szárnyaik csapkodásával érik el a maximális lendületet – nem a híres Pillangó-hatás, hanem a csúcsteljesítmény miatt. (Megjegyzés: Az aerodinamika azt vizsgálja, hogyan mozog a levegő az élőlények és tárgyak körül. Itt az „aerodinamikusabb” kifejezés azt jelenti, hogy a pillangók repülése rendkívül hatékony.)

Sokáig a tudósok sem értették, miért képzelik az emberek a pillangókat alázatos, egyszerű lényeknek, hiszen a valóság ennél sokkal izgalmasabb. Egy apró részlet foglalkoztatta a kutatókat évtizedeken át: a hatalmas szárny és a kis test közti kontraszt. Egy ilyen szárny látszólag nem hatékony, mégis a pillangó simán repül vele.

F-16 Fighting Falcon repülőgép-show, forrás: pixabay

Az 1970-es évek óta több elmélet született arról, hogyan csapkodnak a szárnyaikkal. Amikor összecsapják őket, szinte „csapdába” kerülnek, ezért nagyobb erő kell a lendülethez, és ez egyáltalán nem könnyű feladat. A vizsgálatokat egészen 2020-ig folytatták, és még ma is vita tárgya, hogyan képesek ezek az apró lények ekkora teljesítményre.

Korábban a kísérletek nem voltak túl barátságosak: a pillangókat lekötözték, és így figyelték őket. Ma már modern módszerekkel dolgoznak: filmre veszik az élő pillangókat, szélcsatornával és gépmadárral segítve a vizsgálatot. Így fedezték fel, hogy a csapkodó szárnyak kis „zsebeket” képeznek, amelyek előre lökték a pillangót.

A fotó forrása: pixabay

Ez a csapkodás nemcsak a repülést segíti, de „súlytartásra” is szolgál. Az egész folyamat 22%-kal több erőt ad, ráadásul 28%-kal energiatakarékosabb a mozgás. Nem csak a pillangók használják ezt a trükköt: a békák és a halak is hasonló mozdulatokkal nyernek előnyt.

2020-ig tartott az elmélet megfelelő tesztelése. (A fotó forrása: piyabay)

Mint a tudományban általában, itt sem lehet mindent biztosra venni. Egy kutató szerint a pillangók nem minden repülésnél csapják össze a szárnyaikat, de a felszálláskor mindenképp. A szárnycsapás és a „zseb” úgy alakult ki, hogy a kis rovarok gyorsan el tudjanak menekülni a ragadozók elől. Így biztosítják a biztonságos felszállást és a hatékony repülést.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: pixabay