Száz éves lett David Attenborough

Kategória:
Sztár story, címlapstory

Száz éves lett David Attenborough

Sir David Attenborough ma ünnepli 100. születésnapját! Egy korábbi interjúban – amiben hosszú életének titkáról kérdezték – azt mondta, ezt a szerencsének köszönheti.

Száz év. Egy teljes évszázadnyi történelem, háborúk, technológiai forradalmak, eltűnő fajok, olvadó gleccserek és újrafelfedezett csodák. És mindeközben ott van egy halk, nyugodt hang, amely újra és újra emlékeztet bennünket arra, hogy a természet nem háttérdíszlet, hanem az életünk alapja. David Attenborough nemcsak végignézte egy évszázad történelmét, hanem formálta is azt. A híres természettudós filmjein generációk nőttek fel, miközben ő nemcsak a bolygó szépségét, a Föld csodáit mutatja meg nekünk napjainkban is, hanem gondolkodásunkat is alakítja. Sokan úgy tekintenek rá, mint a Föld „mesélőjére”, mások szerint ő az utolsó olyan közismert ember, akiben szinte mindenki megbízik – politikai nézettől, országtól vagy generációtól függetlenül. Hiszen a mai napig képes rá, hogy rávegyen minket arra, hogy figyeljünk egy madárra, egy apró rovarra, vagy éppen egy korallzátonyra. S talán ez a legnagyobb öröksége. Nem pusztán filmekkel ajándékozott meg minket, hanem egyfajta látásmóddal is. Azzal a gondolattal, hogy az ember nem ura a természetnek, hanem része annak.

Egy kíváncsi kisfiú Leicesterből

David Frederick Attenborough 1926. május 8-án született Londonban, és már gyermekkorában különös kapcsolat fűzte a természethez. Leicesterben nőtt fel, ahol az apja egyetemi igazgatóként dolgozott, a kis David pedig előszeretettel gyűjtött köveket, fosszíliákat és különféle természeti kincseket. A legenda szerint a talált fosszíliákat zsebre vágta, majd hazavitte, hogy órákig vizsgálgassa őket. Később többször mesélt arról, hogy gyerekként lenyűgözte minden élőlény, a bogaraktól kezdve a madarakon át egészen az egzotikus állatokig. Nem sztárnak készült, és valószínűleg maga sem gondolta volna, hogy egyszer az egész világ az ő hangján keresztül fogja megismerni a természetet. Ez a humanizmus és nyitottság egész életére hatással maradt.

A Trigonopterus attenboroughi egy apró ormányosbogárfaj, amely a nevét David Attenboroughról kapta tiszteletből. Forrás: Alex2guess - CC BY 3.0, wikipedia

A fiatal Attenborough természettudományt tanult Cambridge-ben, később pedig a Királyi Haditengerészetnél szolgált. A BBC-hez az ötvenes években került, amikor a televíziózás még egészen más világ volt. Akkoriban a természetfilmek többnyire statikusak és távolságtartók voltak: a néző inkább megfigyelője volt az eseményeknek, nem részese. Attenborough azonban megváltoztatta ezt. Nem egyszerűen bemutatta az állatokat – történeteket mesélt róluk. Kevesen tudják, hogy a BBC eleinte elutasította az álláspályázatát. Ma ez már szinte elképzelhetetlennek tűnik.

A férfi, aki megváltoztatta a televíziózást

Amikor az 1950-es években elkezdett dolgozni a BBC-nél, hamar világossá vált: ő nem egyszerűen műsorokat akar készíteni. Vágya az volt, hogy a természetet közelebb hozza az emberekhez.

Az áttörést a Zoo Quest című sorozat hozta meg számára, amelyben egzotikus állatok után kutatott a világ távoli vidékein. Akkoriban ez szinte forradalminak számított. A nézők először láthatták ilyen közelségből a dzsungelek, szigetek és óceánok világát. Olyan részletesen mutatta meg a vadon élő állatokat, ahogyan korábban soha senki. Attenborough nem fölényesen magyarázott, hanem kíváncsian fedezett fel. Talán ez ma is az egyik legnagyobb ereje: sosem érzi magát fontosabbnak a természetnél. Nem ő akar a középpontban lenni, hanem magát az élővilágot mutatja meg az embereknek.

Attenborough (jobbra) interjú Vivian Fuchs (balra) and Edmund Hillary (középen), 1956. Forrás: wikipedia

Később nemcsak műsorvezetőként, hanem televíziós vezetőként is történelmet írt. A BBC Two csatorna irányítójaként kulcsszerepe volt a színes televíziózás elterjedésében Nagy-Britanniában, sőt olyan ikonikus műsorokat is támogatott, mint a Monty Python's Flying Circus. Miközben sokan a BBC legfelső vezetői pozíciójába képzelték, ő inkább visszatért a dokumentumfilmekhez. Nem irodákban akart ülni, hanem dzsungelekben, sivatagokban és óceánok mellett kívánt mesélni a világról.

Az élet krónikása

A természetfilmezést gyakorlatilag új szintre emelte. Az olyan legendás sorozatok, mint az Élet a Földön, A kék bolygó, a Bolygónk, a Föld nemcsak technikai mesterművek voltak, hanem érzelmi élmények is. A kamerák egyre közelebb kerültek az állatokhoz, a képek lélegzetelállítóvá váltak, de a valódi varázst mégis Attenborough narrációja adta. A nézők nem „egy madarat” láttak, hanem egy élőlényt, amely küzd, alkalmazkodik, udvarol, túlél. A természet az ő filmjeiben sosem unalmas tananyag, hanem dráma, szépség és tragédia egyszerre. Filmjeiben meghívja a nézőt egy közös felfedezésre.

Attenborough 2019-ben. Forrás: Nick.Thirteen, CC BY-SA 4.0, wikipedia

Sokan úgy emlékeznek vissza Attenborough korábbi filmjeire, mint egyfajta közös családi élményre. Gyerekkorok, vasárnap esték, csendes televíziózások kötődnek hozzá. Az ő narrációjával a természet közeli és szerethető.

A természet „utolsó figyelmeztető hangja”

Az elmúlt években azonban Attenborough filmjei egyre komorabb hangot is kaptak. Míg korábban elsősorban a természet szépségét mutatta meg, később egyre hangsúlyosabban beszélt a klímaváltozásról, az erdőirtásról, a műanyagszennyezésről és az óceánok pusztulásáról. Sokáig úgy gondolta, a természetfilm-készítő feladata a bemutatás, nem az aktivizmus. Ám ahogy a bolygó állapota romlott, úgy érezte, nem hallgathat tovább.

A Kék Bolygó második része 2017-ben különösen nagy hatással volt a közvéleményre. A sorozat sokkoló képeken mutatta meg, hogyan pusztítja a műanyagszennyezés az óceánokat: teknősök hálókba gabalyodva, madarak műanyagdarabokkal a gyomrukban, mikroműanyagok a tengeri élővilágban. A nézők milliói számára ez volt az első alkalom, hogy nem statisztikaként, hanem érzelmileg is átélhető módon szembesültek a problémával. A sorozat bemutatása után terjedt el az úgynevezett Attenborough-hatás kifejezés, ami arra a jelenségre utal, amikor David Attenborough természetfilmjei kézzelfogható változást indítanak el az emberek gondolkodásában, viselkedésében – sőt néha még a politikában vagy a vállalati döntésekben is.

A kék bolygó bemutatása. Forrás: LASZLO ILYES, CC BY 2.0, wikipedia

Részlet a filmből. Forrás: Adam Cuerden, wikipedia

Érdekes módon létezik egy másik jelentése is a kifejezésnek. Egyes kutatók „Attenborough-hatásnak” nevezik azt is, amikor a természetfilmek miatt emberek tömegei kezdenek érdeklődni az állatok, a biológia vagy a természetvédelem iránt. Sok mai zoológus, óceánkutató vagy természetfilmes mondta már, hogy gyerekként David Attenborough műsorai indították el ezen az úton.

Különösen megrázó volt látni, amikor néhány éve szinte személyes vallomásként beszélt a bolygó jövőjéről. Az Egy élet a bolygónkon című dokumentumfilmben saját életét használta idővonalnak, hogy megmutassa, mennyit változott a Föld száz év alatt. Nemcsak tudósként szólt hozzánk, hanem szemtanúként is. Olyan emberként, aki látta eltűnni az érintetlen vadon jelentős részét. Vallomását úgy kezdte: „Kilencvennégy éves vagyok. Rendkívüli élet jutott osztályrészemül; csak most kezdem felismerni, hogy mennyire rendkívüli.”

Attenborough azonban nem veszítette el a reményt. Még a legsúlyosabb figyelmeztetései mellett is mindig hangsúlyozza, hogy az ember képes lehet változtatni. Hisz abban, hogy a természet rendkívül sérülékeny, de abban is, hogy elképesztő ereje van a megújulásra, ha végre hagyjuk lélegezni.

Százévesen sem áll meg

A legtöbb ember kilencven felett már teljes visszavonultságban él. Sir David Attenborough azonban még százévesen is aktív maradt. Tavaly, a 99. születésnapján ő ajándékozott meg minket Óceán című filmjével, most a BBC egész programsorozattal készül a századik születésnapjára, köztük egy nagyszabású ünnepi esttel a Royal Albert Hall falai között. Az ünnepségeken zenészek, filmesek és természetvédők tisztelegnek majd előtte, miközben archív felvételek idézik fel páratlan pályafutását.